Kalandozzunk picit a nyelvtan világában, segít megtalálni hogy mi a rossz és mi a jó. Vegyünk két egyszerű mondatot!
Az Obama adminisztráció lehallgat európai vezetőket (köztük Merkel kancellárt).
Orbán Viktor kormánya lehallgat embereket (még csak nem is kulcsembereket).
Megvan még ugye, egy vonalas aláhúzás az alany, a kétvonalas az állítmány, a pontvonal pedig a tárgy.
Az első eset a nyugati (és persze a hazai liberál) sajtó szerint érdektelen, a második eget rengető bűn, holott az elsőre rengeteg elérhető bizonyíték van, az utóbbi egy látványos kamu. De ez mindegy is. Tehát az első érdektelen, a második bűn. Mi lehet a különbség?
Az állítmány mindkét esetben a lehallgatás. Ez nem lehet.
A tárgy az első esetben olyan embereket jelöl, akik miatt akár háború is kirobbanhatna, mégsem ez a bűn.
Akkor csak az alany lehet! Mindezt úgy, hogy az második állítás kamu!
Hipotézis: Mindig az alany a bűnös!
Ellenőrizzük!
A Fidesz megszerez (lop) minden EU-s pénzt.
Cseh Katalin körül egy cégháló EU-s pénzeket szerez.
A második állítás eleve cáfolja az elsőt, de megint csak ne vesszük el a részletekben. A tárgy azonos, az állítmány azonos, csak az alany különbözik.
Megint az alany dönt.
Biden alelnökként a befolyását felhasználva, a fiát kulcspozícióba nyomja Ukrajnában.
Mindegy is az állítmány meg a tárgy, Biden csak ártatlan lehet.
Elfogadhatjuk tényként: vannak a bűnösök, bármit is csinálnak vagy csak állítják róluk és az ártatlanok akik elkövethetnek akármekkora bűnt.