Mi legyen a Velencei tóval?

Az idei évben nagyon alacsony volt a tó vízszintje, egyesek szerint nem is fog tudni a tó a természetes folyamatok mentén regenerálódni. Vízpótlásra lenne szükség! Igen ám, de milyen vizet vigyünk oda? Az édesvíz kincs, kevés van belőle. Ott a tengervíz! Töltsük fel a tavat tengervízzel! Nincs az olyan messze. Akár kiépített útvonalak, csővezetékek is készülhetnének, amiken a víz érkezhetne. Ha olyan úton jön, akár egy füst alatt a Balatont is feltölthetnénk vele. Nem baj ha most elég benne a víz, volt már ott is gond, készüljünk fel arra is!

Szerintetek?

Ja, hogy az egyik édesvíz a másik meg sós? Megváltoztatja az élővilágot, konkrétan kipusztítva az őshonost? Jön a vízzel a tengervízi élővilág, Kit érdekel? Oda lesznek a nádasok? Kinek fognakhiányozni? Megváltozik az egész tó mikroklímája, a teljes környezete? Na és? Lesz víz, ez a lényeg! Vagy talán mégsem?

Az ötlet persze ostobaság - és bármely hasonlóság a migrációs kérdéssel talán nem is a véletlen műve...

 

Tags: , ,
Rating:
( 0 Rating )

Ez is érdekelhet

  • Politikai innováció Vezessünk be a mobiloknál, internetnél megszokott díjcsomagok mintájára állampolgári csomagokat! Is...
  • Láthatóság A láthatóság egyik fontos eleme a kontraszt. Kontrasztot két módon lehet növelni: Növeled a fénye...

Gondolatok a demokratikus szavazásról

  • Értelmi-tájékozottsági cenzus

    Valaki most hivatkozta be ezt a cikket Tóta W. állatságait bemutatandó. Én csak annyit kérnék azoktól a kedves (?) ismerőseimtől, akik a választási jogról folytatott elmélkedéseim miatt fasisztáztak, hogy akkor ezt most Tóta W. felé is legyenek olyan drágák… Külön ajánlom ezt (ha olvassa) annak a kedves ex-kollégámnak a figyelmébe, aki LinkedInen esett nekem igen vehemensen téma miatt. Figyelem! Nem azt mondtam, hogy nem lehet bármiről gondolkodni ugye? Igazán nem akarom emellett feleslegesen túlbecsülni a leírtakat, de nézzük már meg ezt a bekezdést: „Hosszú távon tehát az a teendő, hogy ezt az igazságtalanságot ki kell küszöbölni, megakadályozva egyben azt is, hogy jobb sorsra érdemes honatyák a nyilvánvalóan tudatos hazugság eszközéhez kényszerüljenek folyamodni. Mi sem egyszerűbb ennél: meg kell vonni a választójogot az ország legbutább öt vagy tíz százalékától. Nem lehet elégszer elmondani: a demokrácia, a teljes, válogatás nélküli választójog túlhaladott berendezkedés. Képesítés és képesség nélkül babakocsit sem lehet tologatni - na jó, azt éppen lehet, szintén sajnos -, nemhogy megmondani a frankót országlás ügyében. Motorhoz, autóhoz, kerti traktorhoz, katedrához és esztergagéphez tanulni kell - csak éppen a választáshoz nem kell. Mintha a politika nem volna veszélyes üzem.“ Első kérdés: hányszor kell nekifutni az 5-10%-nak?  Második kérdés: politikus ezek után hogyan lehet valaki képesítés nélkül?  

  • Másnak is eszébe jut a szavazati jog feltételhez kötése

    Értem, hogy csak példaként, de néha érdemes elgondolkozni.

  • A gazember definíciója

    Vegyük csak át! Ha tehát valaki homo a Fideszben, akkor az áruló. Ezek szerint aki nem, az az ellenzékben az is. Ezt mind le kéne büntetni, amikor a Fidesz nyer? Idióta! Adott esetben az ilyen uszítókat ki kéne zárni a politikai életből, sőt akár a szavazati jogától is megfosztani. 

  • Ellenzéki demokráciafelfogás

    Érvénytelen szavazásra buzdítani, ez az igazi demokrata jellemzője! Van egy egyszerű kérdés egy egyszerű válasszal. A parlament számára kötelező érvényű eredménnyel. Csak meg kell nyerni. Ennyi a feladat. Ja, hogy nem megy? Marad a felforgatás. Mint eddig. Ezekre akarod bárhol adni a voksodat? Anarchista vagy? Ez a felfogás jellemzi az egész összefogást, ha rájuk szavazol, a rombolást támogatod! Megfontolandó lenne, hogy akik ilyen dolgot támogatnak azok pl. szavazhassanak-e a normál folyamatban. Azokról ugye akik elszúrták az adott szavazólapokat nem fogjuk tudni kicsodák, de a felbújtokról annál inkább. Sőt... A szavazás az alkotmányos rend alapja. Nem beszélhetünk véletlenül az alkotmányos rend elleni felbújtásról?

  • Választási kérdés

    Ne azon aggódj, ki mennyit szerzett (állítólag!), pláne ne a bal-fake sajtó alapján! Nézd mi lesz VELED és a CSALÁDODDAL! Az öröm mellett meg kell nézni az Sehonnay oldalát. Egészen elképesztő. Van fix 25.000 ember, aki nézi, követi reagál rá! A baloldal 4. helyezettje. 

  • Gondolkodj!

    Ha nincs gyereked, elpusztítod a következő nemzedéket. Az összes felmenőd áldozatát sárba dobod.  Ha egy gyereked van, épp csak lefelezed a következő generációt. Az egy szem gyerekednek talán több anyagi segítséget tudsz adni, de több terhet is rósz rá.  Két gyerekkel segítesz a népesség fenntartásában, de ne feledjük: 2,1 az az átlagos gyerekszám amitől a népesség stagnál.  Három gyerekkel jó vagy. Nő a népesség, amire nagy szükség van, ráadásul  a gyerekeid szociális képessége sokkal jobb lesz mint az egyedül vagy párban felnövőké (lásd még: szervezeti viselkedés). Három gyereket egy átlagos pár simán fel tud nevelni, nem kell különleges elszánás és különleges képességekre sincs szükség.  Háromnál több gyerek jó a következő generáció szempontjából, de csak akkor ha valóban értékes emberek lesznek. Ehhez különlegesen ügyes szülők kellenek.  A nyafogóknak a végén annyit, hogy a fentiek nem azoknak szólnak akik nem tudnak gyereket vállalni, hanem akik kissé felelőtlen önző döntést hoznak a gyerek-nem vállalással kapcsolatban. Ők az elsöprő többség. 

  • Józan ellenzékiek

    A kérdés csak az, hogy miért ellenzéki valaki. Mik azok az értékek, üzenetek, amiket másképp lát mint a mai mély merítésű Fidesz-KDNP? Ezek szerint sokan olyanok mint a szurkolók? Ez az ő csapata és kész?

  • A demokrácia kritikája

    Az alábbi Wikipédia cikk összefoglalja mindazokat a gondolatokat, amit én a magam eszközeivel és korlátozott tudásával igyekeztem ebben a rovatban eddig is érzékeltetni. Számomra az egyik legfontosabb megállapítás Platón szövegeiből, hogy a szélsőségekig fokozott, korlátlan szabadság nem is szabadság, hanem szabadosság! Jó érzést ezt olvasni akkor is (vagy éppen azért?), ha az ember azzal szembesül, hogy a saját következtetéseire már mások is rájöttek. A "szembesítés" számomra csak erősíti azt az álláspontot, hogy gondolkodni, tájékozódni igenis kell. Attól, hogy valamit elfogadunk, még nem jelenti azt hogy tökéletesen elégedettek is vagyunk vele. Elnézve egyébként azt a csőcselék-hangulatkeltést, amelyet az ellenzék csinál, nem lehet nem egyetérteni a kritikai állításokkal. Ugyanakkor értem és megértem az "oligarcha" felkiáltással érkező kritikákat is, de ennek kapcsán csak egy extra gondolat. Az ész lett a világon a leginkább egyenlően elosztva, ugyanis még senkit nem hallottunk arra panaszkodni, hogy neki kevés jutott volna. A nagyobb tudással rendelkező embereket nem tekintjük oligarchának, talán azért, mert hiába is menne a hőbörgés, a tudásukat nem lehet elrabolni. Annak adott esetben egy részét talán meg lehetne szerezni kemény munkával, de kemény munkával pénzt is lehet szerezni. Na de ki akar keményen dolgozni pláne akkor, ha van valaki aki minden erőfeszítés nélkül odaígéri a másét annak akinek valami okból nincs?  Ha valakit érdekel a téma, érdemes a hivatkozott Wikipédia cikken kívűl a Szavazati jog rovat többi cikkét is végigolvasni!

  • Mint a pestist

    Demokrácia vagy demonokrácia?

  • Demény-féle szavazás

    Természetes dolog, hogy az ember nem tud mindenről, így aztán meglepetéssel és örömmel hallottam arról, hogy a "fantasztikus" ötletem arról, hogy a szülők kapjanak extra szavazati jogot a gyermekeik után. felfedezte ezt már nálam okosabb ember is. Demény Pál György demográfus munkájára gondolok, aki megalkotta a nevével fémjelzett Demény-féle szavazás gondolatát 1986-ban. Gyakorlatilag pont arról szól, amire én is gondoltam, hogy a következő generációk érdekérvényesítését erősítse a társadalmon belül. Az igazi különbség az, hogy nála elsősorban a nyugdíjasok érdekérvényesítésével van szembeállítva a következő generáció érdekeivel, míg én a Generációk potyautasai kapcsán gondoltam a témára. Bár jobban belegondolva, a Demény Pálnál is azokról van szó, akiknek nem lévén gyermeke nem törődnek a jövővel.

  • Generációk potyautasai

    Egy kicsit kemény mondatok következnek, értelemszerűen nem azok megbántásrára, akik önhibájukon kívül vanak olyan helyzetben, hogy elsőre potyautasnak tűnnek. Ők azok, akiket segít a társadalom, és ők maguk is felelősen gondolkodnak a társdalomról. Én azokól fogok beszélni, akik tudatosan olyan életvitelt folytatnak, ami az egymást követő generációk szempontjából deviáns, önélú, ezért nevezem őket a generációk, a folytonosság potyautasainak! Az élet a folytonosságról szól. Ahogy egyszer hallottam valakitől: mindenkinek egyetlen kötelessége van a szüleivel szemben. Az hogy a saját gyerekeit becsülettel felnevelje! Ehhez persze tisztelni kéne a szülőket, a munkájukat, az életművüket. Meg persze a családot, a nemzetet, a kisebb-nagyobb körülöttünk lévő közösségeket. Nem pedig csak a "jogom van" mantrának élni, elfeledkezve a kötelességekről!

  • Nem magyar

    Akkor viszont nem értem. Választható ha nem magyar? Tudom-tudom, az állampolgárság. Nem kéne bevezetni a megtagadott állampolgárság fogalmát? rengeteg olyan nyilatkozatot hallani, amiből lejön hogy az illető nem magyar. "Utálom a magyarokat", "a magyarok hülyék" meg a többi. Ha tudathasadásuk van, akkor betegek, ha meg nem magyarok, akkor tényleg ne szavazzanak!  

  • Ki lesz sikeresebb?

    Az alábbi cikk egy újabb érv a szavazati jog újragondolásához. Jutalmazni kellene azt, akik stabil házasságban élnek? Az ő gyerekeik az elemzés szerint sokkal sikeresebbek!

  • Szavazhatsz ha hazajöttél?

    Örülünk azoknak akik hazaköltöznek. Azon viszont elgondolkoznék, hogy aki most hazajött, az vajon miért ment ki? Eleve azzal a céllal, hogy pár év múlva hazajöjjön, vagy egyszerű optimistaként kiköltözött, mert ott minden jobb, több a zsé, jobb az életszínvonal. Most meg hogy itthon kezd jobb lenni opportunistaként most ide jön (és valójában nem is haza...) Ezért merült fel bennem az a renitens gondolat, hogy aki hazajön esetleg pár évig ne is szavazzon. Mint az a sok okos külföldi Pesten, aki itt él mert itt milyen jó, de azt pofázza, hogy itt diktatúra van, stb. Aztán persze azokra szavaz, akik a saját hazájában azt a helyzetet teremtették, ami miatt inkább már eljöttek onnan. Agyatlanok, vagy legalábbis elvtelenek.

  • A szavazati jog mint reálopció

    Írtam azt a gondolatébresztő cikket a szavazati jog kiterjesztéséről, miszerint a szülök a gyerekeik jogán több szavazattal rendelkezhetnének. Kerestem egy példát arra, hogy ennek mi az indoka, mégpedig  olyan területről ami kelően tényszerű és nagyon nem szokás megkérdőjelezni: a pénzügyi befektetések világából. Az egymást követő generációk hasonlóan modellezhetők mint a reálopciók setében az egymást követő befektetések. Jó, de mi is az a reálopció? Egyszerű szavakkal, olyan egymásra épülő befektetésekről van szó, ahol korábbi beruházás megvalósítása nélkül a később következő megvalósulása nem lenne lehetséges. Opciónak pedig azért hívják, mert a későbbi lépések megvalósítása nem kötelező, megvalósításukról a megelőző lépések után lehet dönteni.

  • Hogyan lehetne szabályozni a szavazáshoz való jogot

    Korábban volt egy olyan, nem kicsit idealista elképzelésem, hogy minden választás előtt a szavazni akaróknak egyfajta alkalmassági vizsgát kellene tenni. Nagyon nem tetszett már akkor sem, ahogy most sem, hogy a "szimpatikus", "utálom", "bárkit csak ezeket ne" típusú álláspontok alapján adnak le rengetegen szavazatokat. Olyantájt jutott eszembe a dolog, amikor a kutatások szerint vesztésre álló Jelcint a kampányszakértők felépítették és szépen visszahozták a szakadékból - gyakorlatilag fogkrémreklám szintre hozva a politikai kommunikációt: add el a politikust, a nép megveszi. Kit érdekelnek a programok, a jövőkép? Csald ki a maflák szavazatait, imázskapányokkal, balhék kommunikációjával, és hasonló trükkökkel. Ismerős?

  • Egy eszmecsere

    Nemrégen egy volt kedves kollégám írt rám, a főoldalon kint lévő szavazati jogról szóló cikk miatt (A szavazati jog újragondolása). Először csak sejtettem, hogy nem ért egyet velem, ami persze nem baj, sőt! Az értelmes vita viszi előre a világot, hiszen érvek, ellenérvek mentén derülhet ki egy ötletről hogy akár csak kicsit hasznos lehet-e, vagy nem való semmire sem. Természetesen név és olyan adatok nélkül, amelyek mentén az illetőt azonosítani lehetne közreadom itt a beszélgetésünket. Elgépelésestűl, helyesírási hibástúl. A kolléga megszólalásait a K betű jelzi, a sajátomat T-vel jeleztem. Végül beraktam három olyan cikket, ami pontosan a szavazati rendszerek átalakítását célzó EU-s törekvéseket mutatja, mégpedig olyan vektorok mentén, amelyek az EU-s baloldal felé billentenék a mérleg nyelvét. Láthatjátok, hogy rögtön a beszélgetés elején pont azzal vádolt meg a kolléga, hogy én ezt szeretném elkövetni, holott a cikk szerint ah megnézted a fenti linken elég egyértelmű, hogy a szándékom ennél összetettebb. A szövegből néhány dolgot ott leírt dőlt betűs indoklással kihagytam. Ez minden esetben alapvetően azért történt, hogy még közvetve se lehessen tippelni az illető személyére. Emelett egész egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy egy ötletet (nem megvalósult megoldást, nem gyakorlatot) úgy lehet értelmezni korlátozásként értelmezni, hogy közben a liberális világ által erőltetett pozitív diszkrimináció, a kvóta-gyakrolatok egész egyszerűn negatív diszkriminációt jelentenek az ún. elnyomó többség felé. Na most akkor vagy mindenhol lehet ilyet, vagy sehol. Ugye?

  • Ez lenne a demokrácia?

    Erre kérdezem mindig: mitől demokrácia az, hogy többséget nem szerzett, egymástól akár erősen eltérő programot, ideológiát képviselő pártok összeraknak egy kormányt olyan programmal, amire senki nem szavazott. Ja, és ami nem számonkérhető! E cikk mentén alakult ki egy jó kis eszmecsere, azzal indítva hogy beidéztem a szavazati jogról szóló cikkemet (nem olyan volt ez a beszélgetés, mint egy másik a címke mentén található...), pont az ilyeneket keresem! Ezek viszik előre a világot.

  • Megdöbbentő fordulat

    Társadalmi és gazdasági előrejelzés tantárgyból volt egy feladat, melyben különböző tanulmányokat kellett kivonatolnunk. Én a 2010-ben megjelent Magyarország 2025 tanulmánykötetből a "Magyar családok jellemző demográfiai sajátosságai 2025 körül" tanulmányt dolgoztam fel (169-182. o.). Az alább leírt megállapítások a tanulmányból vannak, nem az aktuális magyar kormányprogramból. Ja, hogy azonos? Akkor ismét csak itt a kérdés, hogy ki változott? (A témáról bővebben írtam a A magyar családok jellemző demográfiai sajátosságai 2025 körül, ha érdekel a dolog, érdemes elolvasni, persze az eredeti tanulmány után.) Kezdjünk mindjárt egy idézettel a 182. oldalról a migráció kapcsán: Többségi vélemény mind a politikusok, mind a szakemberek körében a szülőhelyen való boldogulás primátusa, ebből következően a magyar anyanyelvű bevándorlók számának inkább csökkenése, semmint növekedése várható. A határon túli magyarok beköltözése éppen az azonos kulturális, vallási gyökerek miatt nem módosítja a magyar családok demográfiai magatartását, ebben az esetben a reális változatnál bemutatott családképpel számolhatunk. Figyelem! 2010-et írunk ekkor! 

  • Csak egy kérdés

    Nem az vezet ide, hogy maga az alap viselkedés tűrt és nem tiltott? (egyénileg el-el tűröd de el nem ismered még belefér) Eleink talán épp azért tiltották az ilyetén viselkedést, mert tapasztalták, hogy a deviánsok sosem állnak le? Innen pedig még egy lépés kell: A szavazati jog újragondolása!

  • A szavazati jog újragondolása

    Nagyon itt az ideje újragondolni a választási jogot: akkor szavazhatsz ha neked vagy a gyerekednek folyósítanak családi pótlékot, vagy olyan gyereked van aki nem múlt el 30. Nem szavazókorú gyerekekkel annyi plusz szavazatod van, ahányuk után te kapod a kifizetést. OK, ebből engedhetünk egy picit, legyen saját szavazatod, de egyes esetekben ezt ki kell terjeszteni! Miért? A szavazás a közös nemzeti értékeken nyugvó jövőt befolyásolja. Aki nem akar gyereket az egy zsákutcának él, aránytalanul felülreprezentálj aa gyerekeken keresztül a jövőbe invesztáló emberekhez képest a saját akaratát, véleményét. Az, hogy mindenkinek egyformán van szavazójoga teljesen normális dolog volt mindaddig, amíg az alapok nem szakadtak szét ennyire. Amíg mindenki (persze ez alatt az elsöprő többséget kell érteni) alapvetően úgy gondolkozott, hogy lesz két-három gyereke, felneveli őket, akik viszik tovább a család, a közösség, a nemzet értékeit, addig az alapok azonosak voltak. Most az emberek jelentős része vagy nem akar gyereket, vagy egykézik. Az egyik lenullázza a jövő nemzedéket, a másik lefelezi. Ha veszünk egy egyszerű példát a múltból, talán még érthetőbb lesz. A nyilvánosság szavunk legyen az alap. A szó gyöke a nyíl, a szó jelentése a nyíl viselésére jogosultak előtt való beszédet, állásfoglalást jelenti (Kiss Dénes: Az ősegy titka és hatalma avagy a magyar nyelv tana, 80-81. o.). A nyíl viselésére jogosult harcosok a döntéseik következményeiért akár az életükkel is fizettek egy csatában. A családjuk jövőjét is veszélybe sodorva ezáltal. Volt mit megfontolni egy NYILatkozat előtt. Viszont minden harcos azonos dolgot kockáztatott, és abban is egyetértettek, hogy nem egymásra fognak támadni a közös döntéseknek ez egy alapvetése. Ma azok az emberek akik, pl. a környezetvédelemre hivatkozva nem vállalnak gyereket olyannyira ostobák és rövidlátók, hogy nem fogják fel a NYILvánvalót: a saját közvetlen közösségüket olyan hátrányban sodorják a közeljövőben, amely hátrányt önkéntesen más társadalmak nemhogy nem vállalnak, de még nagyjából csak röhögnek is rajta. Attól, hogy a fejlett államokban kevesebb a gyerek, a mi megtermelt (sokszor felesleges) javainkat kihasználva, más kultúrák létszáma döbbenetesen megnőtt. De ez egy másik történet. Viszont ugyanezek az oktalanok tekintenek úgy a magzatokra, hogy a saját kényelmük érdekében megölhetők! Mire fel legyen akkor az ilyen embereknek több szava egy olyan jövő kapcsán, amit a megszületett gyerekek fognak továbbvinni? Meglepő-e az általuk megvalósuló bujtatott logika, hogy felülreprezentáltak a szavazásokon a társadalom összlétszámával szemben, a gyerekeket semmibe véve? A bevezető javaslat tehát megadja a lehetőséget arra, hogy az individualista zsákutcások által elnyomott gyerekek jövője, az ő érdekeiket is figyelembe véve érvényesülhessen. Aki a nagy társadalmi igazságokat keresi: jogot az elnyomottaknak!
© Olvass balról jobbra. Konzervatív vélemény blog.
Free Joomla! templates by Engine Templates