Társadalmi és gazdasági előrejelzés tantárgyból volt egy feladat, melyben különböző tanulmányokat kellett kivonatolnunk. Én a 2010-ben megjelent Magyarország 2025 tanulmánykötetből a "Magyar családok jellemző demográfiai sajátosságai 2025 körül" tanulmányt dolgoztam fel (169-182. o.). Az alább leírt megállapítások a tanulmányból vannak, nem az aktuális magyar kormányprogramból. Ja, hogy azonos? Akkor ismét csak itt a kérdés, hogy ki változott?
(A témáról bővebben írtam a A magyar családok jellemző demográfiai sajátosságai 2025 körül, ha érdekel a dolog, érdemes elolvasni, persze az eredeti tanulmány után.)
Kezdjünk mindjárt egy idézettel a 182. oldalról a migráció kapcsán:
Többségi vélemény mind a politikusok, mind a szakemberek körében a szülőhelyen való boldogulás primátusa, ebből következően a magyar anyanyelvű bevándorlók számának inkább csökkenése, semmint növekedése várható. A határon túli magyarok beköltözése éppen az azonos kulturális, vallási gyökerek miatt nem módosítja a magyar családok demográfiai magatartását, ebben az esetben a reális változatnál bemutatott családképpel számolhatunk.
Figyelem! 2010-et írunk ekkor!
Érdekes látni, hogy a 2010-ben megjelent tanulmány szerint a politikusok és szakemberek közös véleménye a szülőhelyen való boldogulás primátusa volt, amitől a szerző a migráció csökkenését várta. Megdöbbentő ahogy ez az álláspont homlokegyenest megváltozott 2015 magasságában az EU részéről...
Akkor és úgy tűnik most is a nyugati országok a migrációra elsősorban mint a munkaerőhiány eszközére gondoltak, nem számoltak a társadalmi hatásokkal.
De lépjünk egyet visszább! A tanulmány 3 demográfiai szcenáriót mutat meg: reális, konzervatív és migrációs. Az egyes szcenáriók kapcsán, az oda jól kapcsolódó, befolyásoló tényezőket ismerhetjük meg, mint pl. a párkapcsolatok alakulása, a gyermekvállalási kedv, divat-jelleg.
A lassú népességfogyás egyértelműen a reális opció volt 2010-ben. Mára ez talán már nem ennyire egyértelmű. A párkapcsolatok alakulása kulcsfontosságú kérdés. Nem az új fajta kapcsolatok a lényegesek, hanem a korábban ismert modellek súlypont-eltolódása.
Néhány szám a párkapcsolati stabilitásról: házasságok 60%-a marad meg, az együttéléseknek viszont 60%-a felbomlik! A házasságon belül jellemzően nagyobb a gyermekvállalási kedv: elköteleződés. Az első gyermek születésekor betöltött életkor erősen kitolódott (saját kiegészítés: az emberek, bár jóval hosszabb a várható élettartam és a nyugodt öregkor esélye, nem tervezik az életük alapvető 3-as tagolását: önző-gyermek; szolgálat-szülő; kvázi önző-nagyszülő. Ez utóbbi esetében az unoka inkább szól az örömről, mint a közvetlen felelősségről, illetve a kevesebb kötöttség miatt igény szerint lehet az egyén ismét a középpontban). A nemi szerepek változása: elsődleges faktor (más szóval dühítő kényszer) a gazdasági helyzet miatt a nők kötelező munkavállalása, illetve a kétkeresős modell. Szintén nem kedvez a gyermekvállalásnak, és kiemelt konfliktusforrás a párkapcsolatokban. Ugyanakkor a férfiak nemi szerepének változása egy elhanyagolt kérdés. Rengeteg a tanulmány a női szerepekről, de a "nőiesített" férfiakkal szembeni elvárásokkal szemben fellépő traumák gyakorlatilag nincsenek kutatva.
A sajtó támogatására (amerikai - filmipar) hatalmas szükség lenne ahhoz, hogy a konzervatív szcenárió érvényesülni tudjon. (saját kiegészítés: Szerencsére az itthoni jobboldali sajtó e téren üdítően családcentrikus, de ez önmagában kevés). A filmek, "menő" fogyasztási cikkekről szóló sajtóbeszámolók nem segítenek a konzervatív értékek fennmaradásának - sok esetben egyenesen összeférhetetlen a kettő. A konzervatív megközelítés szerint bízhatunk abban, hogy a reális szcenárióban felvázolt "kilengések" visszalendülnek - ezért persze tenni is kell, nem lehet csak a vak véletlenben bízni. A migrációs szcenárió érdekes képet ad a bevándorlás sokszor negatívhatásairól, objektív áttekintést adva annak több aspektusáról is.
A tanulmány zárógondolata a migrációs szcenárióhoz: ""Egy új népvándorlási hullám tehát megmentheti az öregedő Európát, de kérdés, hogy az az Európa Európa lesz-e, az a Magyarország Magyarország lesz-e?"
Ismerős kérdések és gondolatok? felismerhető, hogy a Kormány melyik utat választotta, Van vajon startégiája a vezetésnek, amiből levezethető a Kormányprogram, a családtámogatások rendszere, a migrációhoz való konzisztens hozzáállás?
Remélem sokakat megnyugtat aki eddig esetleg bizonytalankodtak, hogy a felvetett kérdésekre pozitív a válasz. Aki pedig a programot hiányolja, az tudatlan vagy hazudik. Sajnos sokszor az utóbbi, de ezzel nincs mit tenni.
Ha érdekel a téma hatása, az alábbi friss cikk képet adhat a migrációs szcenárió eredményéről:
