Nézzünk egy kis Szerb Antal idézetet a Pendragon legenda című könyvéből (28. fejezet), 1934-ből. A különbség a mai "divathoz" annyi, hogy a LGBTxyz még nincs emlegetve. De azt hiszem világos az üzenet:
Szóval könnyű erkölcsű?
- Nem. Tárgyilagos. Neue Sachlichkeit. Bauhaus: Nacktkultur. Sofőr-típus. A szerelemben nem lát többet, mint a pszicho-fizikai tényt. Nem magyaráz belé romantikus érzelmi komplikációkat.
- És Maga ezt modernnek nevezi?
- Well, az újságírók és a regényírónők nemzetközi megállapodása szerint ez a tárgyilagosság jellemzi a modern szerelmet.
- De Magának viszont kötelessége tudni, hogy a nők már nagyanyáink korában sem foglal- koztak felváltva kézimunkával és elájulással. Sokkal aktívabbak és uralkodóbbak voltak, mint ma, csak kecsesebb formák közt. Pompadour vagy Victoria királynő nem pipáztak, de uralkodtak. Ah... csak dühbe jövök, ha a modern nő legendájáról hallok. Modern nő nincs. Se modern szerelem. Mindig voltak szellemi szegények, akik nem tudtak belevinni többet a szerelembe, mint a tárgyilagosságukat, ahogy Maga mondja. Régebben a szellemi fegyelem nagyobb volt, semhogy a szerelemnek ezt a degenerált formáját irodalmilag lehetett volna propagálni. Ez is azok közé a dolgok közé tartozott, amiről egy jólnevelt írónak nem volt szabad írnia...
- Akik pedig igazán művészei és bajnokai voltak a szerelemnek, - folytatta - sosem voltak tárgyilagosak. Casanova számára mindig istennő volt az a nő, aki szembejött vele az utcán és mindegyik szebb volt, mint összes elődje. Ez volt az ő titka. Tárgyilagosság... az embert az különbözteti meg az állattól, hogy képes a dolgokban többet látni, mint amennyi nyilvánvaló bennük. Tárgyilagosság... van olyasmi?