Írtam azt a gondolatébresztő cikket a szavazati jog kiterjesztéséről, miszerint a szülök a gyerekeik jogán több szavazattal rendelkezhetnének. Kerestem egy példát arra, hogy ennek mi az indoka, mégpedig  olyan területről ami kelően tényszerű és nagyon nem szokás megkérdőjelezni: a pénzügyi befektetések világából.

Az egymást követő generációk hasonlóan modellezhetők mint a reálopciók setében az egymást követő befektetések. Jó, de mi is az a reálopció? Egyszerű szavakkal, olyan egymásra épülő befektetésekről van szó, ahol korábbi beruházás megvalósítása nélkül a később következő megvalósulása nem lenne lehetséges. Opciónak pedig azért hívják, mert a későbbi lépések megvalósítása nem kötelező, megvalósításukról a megelőző lépések után lehet dönteni.

Korábban volt egy olyan, nem kicsit idealista elképzelésem, hogy minden választás előtt a szavazni akaróknak egyfajta alkalmassági vizsgát kellene tenni. Nagyon nem tetszett már akkor sem, ahogy most sem, hogy a "szimpatikus", "utálom", "bárkit csak ezeket ne" típusú álláspontok alapján adnak le rengetegen szavazatokat. Olyantájt jutott eszembe a dolog, amikor a kutatások szerint vesztésre álló Jelcint a kampányszakértők felépítették és szépen visszahozták a szakadékból - gyakorlatilag fogkrémreklám szintre hozva a politikai kommunikációt: add el a politikust, a nép megveszi. Kit érdekelnek a programok, a jövőkép? Csald ki a maflák szavazatait, imázskapányokkal, balhék kommunikációjával, és hasonló trükkökkel. Ismerős?

Erre kérdezem mindig: mitől demokrácia az, hogy többséget nem szerzett, egymástól akár erősen eltérő programot, ideológiát képviselő pártok összeraknak egy kormányt olyan programmal, amire senki nem szavazott. Ja, és ami nem számonkérhető!

Nem tudnak megegyezni a románok a koalíciós tárgyalásokon

Elakadtak Romániában vasárnap a koalíciós tárgyalások a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között, miután a két román párt nem tudott megegyezni a miniszterelnöki és házelnöki tisz...

E cikk mentén alakult ki egy jó kis eszmecsere, azzal indítva hogy beidéztem a szavazati jogról szóló cikkemet (nem olyan volt ez a beszélgetés, mint egy másik a címke mentén található...), pont az ilyeneket keresem! Ezek viszik előre a világot.

Nem az vezet ide, hogy maga az alap viselkedés tűrt és nem tiltott? (egyénileg el-el tűröd de el nem ismered még belefér)

Eleink talán épp azért tiltották az ilyetén viselkedést, mert tapasztalták, hogy a deviánsok sosem állnak le?

Innen pedig még egy lépés kell: A szavazati jog újragondolása!

Lopakodó diktatúra | Demokrata

Közel az idő, amikor nemi identitásunk védelmében utcára kell vonulnunk....

Nemrégen egy volt kedves kollégám írt rám, a főoldalon kint lévő szavazati jogról szóló cikk miatt (A szavazati jog újragondolása). Először csak sejtettem, hogy nem ért egyet velem, ami persze nem baj, sőt! Az értelmes vita viszi előre a világot, hiszen érvek, ellenérvek mentén derülhet ki egy ötletről hogy akár csak kicsit hasznos lehet-e, vagy nem való semmire sem. Természetesen név és olyan adatok nélkül, amelyek mentén az illetőt azonosítani lehetne közreadom itt a beszélgetésünket. Elgépelésestűl, helyesírási hibástúl. A kolléga megszólalásait a K betű jelzi, a sajátomat T-vel jeleztem. Végül beraktam három olyan cikket, ami pontosan a szavazati rendszerek átalakítását célzó EU-s törekvéseket mutatja, mégpedig olyan vektorok mentén, amelyek az EU-s baloldal felé billentenék a mérleg nyelvét. Láthatjátok, hogy rögtön a beszélgetés elején pont azzal vádolt meg a kolléga, hogy én ezt szeretném elkövetni, holott a cikk szerint ah megnézted a fenti linken elég egyértelmű, hogy a szándékom ennél összetettebb. A szövegből néhány dolgot ott leírt dőlt betűs indoklással kihagytam. Ez minden esetben alapvetően azért történt, hogy még közvetve se lehessen tippelni az illető személyére.

Emelett egész egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy egy ötletet (nem megvalósult megoldást, nem gyakorlatot) úgy lehet értelmezni korlátozásként értelmezni, hogy közben a liberális világ által erőltetett pozitív diszkrimináció, a kvóta-gyakrolatok egész egyszerűn negatív diszkriminációt jelentenek az ún. elnyomó többség felé. Na most akkor vagy mindenhol lehet ilyet, vagy sehol. Ugye?

Társadalmi és gazdasági előrejelzés tantárgyból volt egy feladat, melyben különböző tanulmányokat kellett kivonatolnunk. Én a 2010-ben megjelent Magyarország 2025 tanulmánykötetből a "Magyar családok jellemző demográfiai sajátosságai 2025 körül" tanulmányt dolgoztam fel (169-182. o.). Az alább leírt megállapítások a tanulmányból vannak, nem az aktuális magyar kormányprogramból. Ja, hogy azonos? Akkor ismét csak itt a kérdés, hogy ki változott?

(A témáról bővebben írtam a A magyar családok jellemző demográfiai sajátosságai 2025 körül, ha érdekel a dolog, érdemes elolvasni, persze az eredeti tanulmány után.)

Kezdjünk mindjárt egy idézettel a 182. oldalról a migráció kapcsán:

Többségi vélemény mind a politikusok, mind a szakemberek körében a szülőhelyen való boldogulás primátusa, ebből következően a magyar anyanyelvű bevándorlók számának inkább csökkenése, semmint növekedése várható. A határon túli magyarok beköltözése éppen az azonos kulturális, vallási gyökerek miatt nem módosítja a magyar családok demográfiai magatartását, ebben az esetben a reális változatnál bemutatott családképpel számolhatunk.

Figyelem! 2010-et írunk ekkor! 

Nagyon itt az ideje újragondolni a választási jogot: akkor szavazhatsz ha neked vagy a gyerekednek folyósítanak családi pótlékot, vagy olyan gyereked van aki nem múlt el 30. Nem szavazókorú gyerekekkel annyi plusz szavazatod van, ahányuk után te kapod a kifizetést. OK, ebből engedhetünk egy picit, legyen saját szavazatod, de egyes esetekben ezt ki kell terjeszteni!

Miért? A szavazás a közös nemzeti értékeken nyugvó jövőt befolyásolja. Aki nem akar gyereket az egy zsákutcának él, aránytalanul felülreprezentálj aa gyerekeken keresztül a jövőbe invesztáló emberekhez képest a saját akaratát, véleményét. Az, hogy mindenkinek egyformán van szavazójoga teljesen normális dolog volt mindaddig, amíg az alapok nem szakadtak szét ennyire. Amíg mindenki (persze ez alatt az elsöprő többséget kell érteni) alapvetően úgy gondolkozott, hogy lesz két-három gyereke, felneveli őket, akik viszik tovább a család, a közösség, a nemzet értékeit, addig az alapok azonosak voltak. Most az emberek jelentős része vagy nem akar gyereket, vagy egykézik. Az egyik lenullázza a jövő nemzedéket, a másik lefelezi.

Ha veszünk egy egyszerű példát a múltból, talán még érthetőbb lesz. A nyilvánosság szavunk legyen az alap. A szó gyöke a nyíl, a szó jelentése a nyíl viselésére jogosultak előtt való beszédet, állásfoglalást jelenti (Kiss Dénes: Az ősegy titka és hatalma avagy a magyar nyelv tana, 80-81. o.). A nyíl viselésére jogosult harcosok a döntéseik következményeiért akár az életükkel is fizettek egy csatában. A családjuk jövőjét is veszélybe sodorva ezáltal. Volt mit megfontolni egy NYILatkozat előtt. Viszont minden harcos azonos dolgot kockáztatott, és abban is egyetértettek, hogy nem egymásra fognak támadni a közös döntéseknek ez egy alapvetése.

Ma azok az emberek akik, pl. a környezetvédelemre hivatkozva nem vállalnak gyereket olyannyira ostobák és rövidlátók, hogy nem fogják fel a NYILvánvalót: a saját közvetlen közösségüket olyan hátrányban sodorják a közeljövőben, amely hátrányt önkéntesen más társadalmak nemhogy nem vállalnak, de még nagyjából csak röhögnek is rajta. Attól, hogy a fejlett államokban kevesebb a gyerek, a mi megtermelt (sokszor felesleges) javainkat kihasználva, más kultúrák létszáma döbbenetesen megnőtt. De ez egy másik történet.

Viszont ugyanezek az oktalanok tekintenek úgy a magzatokra, hogy a saját kényelmük érdekében megölhetők! Mire fel legyen akkor az ilyen embereknek több szava egy olyan jövő kapcsán, amit a megszületett gyerekek fognak továbbvinni? Meglepő-e az általuk megvalósuló bujtatott logika, hogy felülreprezentáltak a szavazásokon a társadalom összlétszámával szemben, a gyerekeket semmibe véve?

A bevezető javaslat tehát megadja a lehetőséget arra, hogy az individualista zsákutcások által elnyomott gyerekek jövője, az ő érdekeiket is figyelembe véve érvényesülhessen. Aki a nagy társadalmi igazságokat keresi: jogot az elnyomottaknak!

3. oldal / 3

© Olvass balról jobbra. Konzervatív vélemény blog.
Free Joomla! templates by Engine Templates